Világ

Újra Kim Dzsongun fog nyerni?

Hirdetés

Az Egyesült Államokban aggódnak Donald Trump játszmája miatt, amit Kim Dzsongun észak-koreai diktátorral játszik.

Többet adhat, mint amit kap, miközben Kim már azzal győzhet, hogy az USA elnöke mellett állva fényképezik kettejük hó végi csúcstalálkozóján. Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai diktátor tavaly júniusi szingapúri találkozója óta nyolc hónap telt el. Trump a csúcs után ugyan kijelentette, hogy a dzsucse ideológiát követő rezsim immáron nem jelent nukleáris fenyegetést, ám az észak-koreaiak azóta továbbfejlesztették atomfegyvereiket és ballisztikus rakétáikat, továbbá nem adtak ellenőrizhető információkat katonai arzenáljukról – vezeti fel a két vezető február utolsó két napján a vietnami fővárosban, Hanoiban tartandó újabb csúcstalálkozóját beharangozó cikkét az nbcnews.com.

Hírszerzési tisztviselők egyre valószínűtlenebbnek tartják, hogy az észak-koreai rezsim vezetése kész lenne lemondani az ország nukleáris programjáról, pedig Trump azért kezdett diplomáciai játszmát Kimmel, hogy elérje az ország atomfegyvereinek és nagy hatótávolságú rakétáinak leszerelését. A csúcs előtt a Fehér Házból hűteni igyekeztek a várakozásokat, Korea-szakértők pedig arról beszéltek, hogy attól tartanak: Trump többet adhat, mint amit kap. Őrült végeredménye lenne a csúcsnak, ha az USA megígérné katonai erői kivonását Dél-Koreából cserébe egy homályos észak-koreai ígéretért, miszerint Phenjan leszereli atomarzenálját.

Erre a feltételezésre az adott alapot, hogy az Trump azt mondta: bármiről tárgyalhatnak Kimmel, beleértve az amerikai csapatok kivonását is. Ugyanakkor reálisabb várakozás, hogy a felek bizonyos alapszintű diplomáciai jelenlétről döntenek egymás fővárosában. Trump az USA nevében megígérheti, hogy több mint hat évtizeddel a fegyverszünettel lezárt koreai háború után aláírhatják a békeszerződést is. Ez azonban hosszú szakértői előkészítést igényelne. A Trump-adminisztráció egyes vezető tisztviselői attól tartanak, hogy a diplomáciai közeledés és a békeszerződés megígérése azt jelentheti, hogy az USA gyakorlatilag elismeri atomhatalomnak Észak-Koreát. Ez a veszély főként akkor fenyeget, ha Trump nem kap Kimtől számottevő engedményeket a maga oldalán.

Nem tudni, hogy az USA adna-e könnyítéseket az Észak-Korea elleni gazdasági szankciókból – Trump környezetében egyesek úgy vélik, hogy meg kellene ezt fontolni. Cserében a titokzatos rezsimtől nagyobb betekintést kérhetnének atomprogramjába. A felek egyeztethetnek egy úgynevezett feltételes számla nyitásáról egy harmadik országban, amelyből infrastruktúra-beruházásokat finanszírozhatnának Észak-Koreában. Az ehhez szükséges forrást a Világbank, Dél-Korea, Japán és mások dobhatnák össze.

Hirdetés

Nehezíti a lehetséges fejlemények előre jelzését, hogy Trumpról köztudott: nem hisz saját országa hírszerzésének. Hírek szerint kételkedik abban, mit Észak-Korea katonai képességeiről tesznek elé. Andy McCabe volt FBI-igazgatóhelyettes, az elnök éles kritikusa nemrégen megjelent könyvében furcsa sztorit oszt meg olvasóival. E szerint Trump azt mondta titkosszolgálati szakembereknek, hogy nem hiszi el, amit a rezsim fejlett rakétatechnikájáról mondanak neki, mert Vlagyimir Putyin államfőtől azt hallotta, hogy Phenjan nem rendelkezik ilyen fegyverekkel.

Összekuszálja a képet a csúcs előtt, hogy az elnök nincs teljesen összhangban külügyminiszterével, Mike Pompeóval. A napokban a CNN megkérdezte az utóbbitól, hogy Észak-Korea továbbra is nukleáris fenyegetést jelent-e, mire – rácáfolva főnökére – egyszerűen azt felelte: igen. Pompeo megerősítette, hogy a legkeményebb gazdasági szankciók hatályban maradnak, amíg meg nem történik az atomfegyverek leszerelése.

Eközben amerikai tisztviselők úgy gondolják, hogy Kim fő célja a hanoi csúcsértekezleten az, hogy az Egyesült Államok elnöke mellett fényképezzék. Az észak-koreai vezető már végigcsinált egy nagy politikai show-t Trumppal 2018 júniusában, az újabb csúcs csak megerősíti helyét a világpolitika színpadán – legalábbis az észak-koreai átlagpolgárok szemében. Összességében a szakértők már azt is sikernek tekintenék, ha a felek bejelentenék, hogy rendszeres találkozókat tartanak különböző szinten és résztvevőkkel, például Kína és Dél-Korea bevonásával – ez a négy állam volt érdekelt a koreai háborúban.

Hirdetés
loading...
loading...
error: Content is protected !!