EurópaVilág

Tíz éven belül itt a vég mindenkinek?

Hirdetés

Miközben a világon egyre többet költünk fegyverkezésre, és rekordot dönt a globális védelmi konszernek bevétele, egy friss kutatás szerint a régiónkban élők többsége – így a magyarok is – úgy vélik, hogy a következő tíz évben fegyveres harc alakul ki a nagyhatalmak között.

Emlékeznek a Wall Street farkasa című film egyik kulcsjelenetére, amikor a szívtelen pénzügyi szélhámos, Jordan Belfort egy toll eladását kérte a kollégáitól/bűntársaitól? A siker receptje szerinte a kereslet teremtése, a „kuncsaftnak kell akarnia” – szólt a mondás.

Ez a leegyszerűsített logika köszön vissza az Ukrajnát ért orosz támadás óta a védelmi ipar globális számain, a nagy a fegyverkonszernek bevételein, illetve a társadalmi reakción is. Az orosz-ukrán háború első évében, 2022-ben addig soha nem látott összeget fordított a világ fegyverkezésre, 2240 milliárd dollárral gazdagodhattak a védelmi ipar szereplői.

A SIPRI intézet adatai szerint ez plusz 3,7 százalékos elmozdulás az utolsó békeévhez, 2021-hez képest. A NATO-államok 2022-ben már 1232 milliárd dollárt fordítottak katonai célokra, ami szintén növekedést jelentett, bár még csak 0,9 százalékban.

Ehhez képest a Financial Times (FC) 2023 végén arról számolt be, hogy a tizenöt nagy védelmi konszern – köztük a legnagyobb amerikai cégek, valamint a brit BAE Systems és a dél-koreai Hanwha Aerospace – bevétele a mögöttünk hagyott évben is bizonyosan rekordot fog dönteni.

Hirdetés

A tavalyi év első hat hónapjában e vállalatok összesített rendelésállománya már elérte a 764 milliárd dollárt, és ezt a tetemes összeget a kormányok a folyamatos megrendeléseikkel csak tovább duzzasztották 2023 második felében. Összehasonlításképp: a tizenötök együttes rendelésállománya a 2022-es teljes évben 777,6 milliárd dollár volt, ami szintén egy robosztus növekedés a 2021-es 701,2 milliárd dolláros éves teljesítményhez képest.

Ez a fajta pénzügyi siker, a folyamatos költekezés felkeltette a tőzsdei befektetők érdeklődését az ágazat iránt. Az MSCI globális benchmarkja, amely a védelmi iparág részvényeire vonatkozik, az elmúlt 12 hónapban 25 százalékkal emelkedett. Ám például az FC arról is beszámolt, hogy az európai Stoxx repülőgépipari és védelmi részvényindex ugyanebben az időszakban több mint 50 százalékkal emelkedett.

Az idei év sem kecsegtet túl sok jóval

Miközben ezeket a fegyverekre szánt összegeket olvassuk, ne feledjük azt sem, hogy a NATO-tagállam Norvégia például azzal kezdte a 2024-es esztendőt, hogy bejelentette, engedélyezi az általuk gyártott fegyverek és védelmi termékek közvetlen értékesítését Ukrajnába. Ezen túl az Észak-Atlanti Katonai Tömb a saját költségvetését is tovább emelte, nemcsak a tagjaitól várja el, hogy a GDP két százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. 

A NATO Tervezési Tanácsa (RPPB) 2024-re 1 324,4 millió eurót javasol biztonsági beruházási programra, hozzátéve: 2025-re már 1 710,6 millió eurós tervvel számolnak. Sőt, a benyújtott beruházási igények 2028-ra 3 565,3 millió euróra emelkednek, 2030-ra pedig várhatóan elérik az 5 786,4 millió eurót. A 2024-es katonai költségvetés teljes felső határát pedig 2 128,3 millió euróban határozta meg, ez a keret 2028-ban 3 097,6 millió euróra emelkedhet, és az előrejelzések szerint 2030-ban pedig eléri a 4 390,6 millió eurót.

Ezermilliárdokat égetünk el feleslegesen, Putyin meg csak röhög a markába

A világ legnagyobb fegyverexportőrjei között számon tartott Hollandia megmutatta, hiába a rengeteg pénz, Európa nem tudná megvédeni magát.

Hirdetés

És akkor még nem beszéltünk arról, szintén a NATO adataira hivatkozva, hogy az olyan kevésbé tehetős országok, mint

  • Románia (8 481 millió dollár – 2 930 milliárd forint);
  • Magyarország (5 036 millió dollár – 1 740 milliárd forint);
  • Albánia (371 millió dollár – 128 milliárd forint);

is óriási pénzeket fordítanak védelmi kiadásokra. A jelenlegi becslések szerint

az Orbán-kormány 2024-ben közel 1 800 milliárd forintot fordít majd katonai célokra.

Ennek a felpörgött keresletnek megvan a társadalmi hatása is.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Stratégiai Védelmi Kutatóintézete (SVKI) 2023 év végén publikálta kutatásának eredményét, amelyből többek között kiderült, hogy

Hirdetés
Hirdetés

a régiónk országaiban élők többsége úgy gondolja, a következő tíz évben fegyveres konfliktus tör ki a nagyhatalmak, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és az Európai Unió között.

Lesz-e nyílt fegyveres konfliktus a nagyhatalmak között a következő tíz évben? Íme azok aránya, akik számolnak az újabb világégéssel (lám, még a magyarok a legoptimistábbak):

  1. Csehország: 58 százalék;
  2. Lengyelország: 56 százalék;
  3. Szlovákia: 56 százalék;
  4. Románia: 53 százalék;
  5. Magyarország: 52 százalék.

Érdekes ugyanakkor az is, hogy a régió országai viszont nem tartják azt valószínűnek, hogy országukat a következő tíz évben katonai támadás éri.

Ám amíg a csehek, a magyarok és a szlovákok bizakodóbbak e tekintetben, addig a lengyelek és a románok kevésbé optimisták: 

  1. Magyarország: 75 százalék;
  2. Szlovákia: 73 százalék;
  3. Csehország: 70 százalék;
  4. Románia: 59 százalék;
  5. Lengyelország: 57 százalék.

Azaz, a magyarok elfogadták, a következő nagy háborút a fejünk fölött fogják megvívni. Az itthoni nyugalmat másrészt az az érzet is táplálja, hogy az NKE kutatása szerint

nem tudunk olyan országról, amely megtámadna minket.

Van-e olyan ország, amely napjainkban közvetlen katonai fenyegetést jelent? 

  • Lengyelország 66,81 százaléka;
  • Csehország 48,46 százaléka;
  • Szlovákia 44,5 százaléka;
  • Románia 40,36 százaléka;
  • Magyarország 31,73 százaléka

szerint van ilyen ország.

Még több  pénzt a hadseregnek!

védelmi ipar szempontjából ennél is fontosabb, hogy a régió társadalmainak túlnyomó többsége szerint szükséges fejleszteni a nemzeti haderőt (zárójelben azok aránya, akik szerint teljes mértékben fejleszteni kell azt):

  • Csehország: 86,99 százalék (18,12 százalék);
  • Magyarország: 85,86 százalék (23,42 százalék);
  • Szlovákia: 89,65 százalék (19,17 százalék);
  • Románia: 91,85 százalék (30,39 százalék);
  • Lengyelország: 93,9 százalék (37,95 százalék).

A társadalmi tudatformálásra jellemző, hogy minden országban jelentős kisebbségbe kerültek azok, akik szerint a következő öt esztendőben csökkenteni kell a védelmi kiadásokat.

Azok aránya, akik szerint csökkenteni kell a védelmi költségeket:

  1. Szlovákia: 28,91 százalék;
  2. Csehország: 28,74 százalék;
  3. Magyarország: 16,79 százalék;
  4. Románia: 13,79 százalék,
  5. Lengyelország: 10,41 százalék.

Mindeközben a kutatásból az is kiderül, hogy a különböző honvédelmi gyakorlati képzések és  tevékenységek mellett, a társadalmak többsége ma már a sorkatonai szolgálat bevezetését is támogatja. Magyarországon ennek azonban mindössze 36 százalékos a társadalmi támogatottsága.

napi.hu

Hirdetés
loading...
loading...
error: Content is protected !!