Viharfelhők gyülekeznek a lakossági hitelek fölött
Első látásra minden nagyon szép a lakossági hitelpiacon. A személyi hiteleknél viszont látszik már, hogy egyre több a probléma, a moratórium lejárta után pedig ki tudja, mi lesz.
Vihar előtti csend van a lakossági hitelpiacon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A háztartások az első negyedévben is kitartóan adósodtak el, a portfóliók minősége pedig tovább javult. Március végén a háztartások hitelállománya 7106,4 milliárd forintra nőtt, egyetlen negyedév alatt csaknem 240 milliárd forinttal emelkedett. Bár a koronavírus-járvány március második felében már rányomta a bélyegét a hitelezésre, az első negyedévben még így is 688 milliárd forintnyi friss hitelt folyósítottak a bankok.
Ez elmarad ugyan az előző két negyedévitől, de az első negyedévek hagyományosan gyengébbek szoktak lenni. 2019-hez és 2018-ho képest pedig kifejezetten erős volt 2020 első negyedéve, hiszen az idén csaknem kétszer annyi új hitel ment ki, mint két éve, és másfélszer annyi, mint tavaly.
A járvány hatása a portfóliók minőségén sem látszik egyelőre. A bruttó hitelállomány csupán 2,57 százaléka késedelmes 90 napon túl, kevesebb mint 190 milliárd forintnyi hitelről van szó. Mintegy 8 milliárd forinttal csökkent az első három hónapban a 90 napon túl késedelmes hitelek mennyisége, de ez persze nem azt jelenti, hogy a korábban nem fizető adósok hirtelen törleszteni kezdtek. A jegybank adatai szerint ugyanis ebben a három hónapban is leírtak a bankok bő 2 milliárd forintnyi hitelkövetelést, emellett több mint 10 milliárd forintnyi hitelt eladtak követeléskezelőknek. Ennek több mint az egyharmada szabad felhasználású jelzáloghitel volt, ami vélhetően még a régi devizahiteles korszakban keletkezett, személyi hitelből is több mint 2,7 milliárd forintnyi került át követeléskezelőkhöz, és csaknem 2 milliárd forintnyi lakáshitel is ott végezte.
A következő negyedévben vélhetően még ennél is jobb számokkal rukkol majd elő a bankrendszer, hiszen a törlesztési moratórium miatt nem dőlnek be a régi hitelek, az újakat pedig nagyon óvatosan helyezik ki a bankok. Kérdés viszont, hogy mi lesz jövőre, amikortól ismét törleszteniük kell majd a most nem fizető adósoknak. A bankok nagyon tartanak attól, hogy a nem teljesítő hitelek aránya megugrik majd.
A lakáshitelekkel alapvetően kevés a probléma. A piaci kamatozású lakáshiteleknél a 90 napon túl késedelmes portfólió aránya mindössze 1,19, a támogatott hiteleknél 1,81 százalékon áll. Abból a nagyon kevés devizahitelből, amit valamilyen okból kifolyólag nem forintosítottak, viszont még mindig sok áll a bedőlés határán, vagy dőlt be, a kölcsönök több mint egy tizede legalább egyéves elmaradásban van most is.
A szabad felhasználású jelzáloghitelek öt évvel a forintosítás és több mint egy évtizeddel a 2008-2009-es hitelválság után is a problémásabbak közé tartoznak. A bankok ugyan folyamatosan adják tovább a menthetetlen portfóliókat a követeléskezelőknek, de március végén is maradt még a mérlegükben 61,5 milliárd forintnyi olyan jelzáloghitel, amit már legalább 90 napja nem fizettek. Ezek döntő része egykori forintosított devizahitel lehetett. A devizában maradt szabad felhasználású jelzáloghiteleknél még nagyobb a baj, még mindig 36,7 százalékon áll a 90 napon túl késedelmes kölcsönök aránya, igaz, két évvel ezelőtt még ötből három hitel tartozott ebbe a kategóriába.
Szabad felhasználású jelzáloghitelt a devizahitelek eltűnése óta kevesen vesznek fel, ehelyett a fedezet nélküli személyi hitelek piaca pörgött az elmúlt három esztendőben. 2017 tavasza óta több mint a háromszorosára nőtt a lakosság személyihitel-állománya, az idén március végén a forint személyi kölcsönöké már megközelítette a 930 milliárd forintot. Ezek egyre nagyobb arányban válnak viszont nem teljesítővé. A 2019 közepéig folyamatosan javuló portfóliók már második negyedéve romlanak. Hat hónap alatt több mint 10 milliárd forinttal nőtt a 90 napon túl késő személyi hitelek volumene, ez a másfélszerese a tavaly őszinek. Már 3,13 százalékon áll a nem teljesítő hitelek aránya, ami utoljára 2018 közepén fordult elő.
Sokan nem törlesztik a gépjármű-hiteleket sem. Bár a 90 napon túl késedelmes kölcsönök aránya csökkenő tendenciát mutat, még mindig 15 százalék fölött van. A renitens adósok döntő része ráadásul nem is csupán néhány havi részlettel maradt el, hanem legalább egy éve csúszik a fizetéssel.
A moratórium ugyan átmenetileg sokaknak segíthetett, de a folyószámlahiteleknél már látszanak az aggasztó jelek. Ezeknél a kölcsönöknél is felfüggesztették a részletfizetést március 19-én, de a később igénybe vett hitelre a moratórium nem vonatkozott, és márciusban is sokaknál eljöhetett a „hó vége”.
A háztartások teljes folyószámlahitel-tartozása csökkent az első negyedévben, amiben szintén szerepet játszhatott a moratórium. Akik például más hitelt, lakáshitelt, autóhitelt is fizettek, és most nem törlesztettek, azoknak több maradt a folyószámlájukon, kisebb lett a mínusz. A legnehezebb helyzetben lévők élete azonban tovább romolhatott, a teljes állományon belül ugyanis a 90 napon túl késedelmes folyószámlahiteleké 5,08-ról 5,14 százalékosra nőtt.
Hasonló tendencia látható a kártyahiteleknél. A teljes tartozás csökkent miután vélhetően a kiadások is csökkentek ott, ahol más hiteleket kellett törleszteni, de a 90 napon túl késedelmes kártyahitelek aránya az évek óta tartó tendenciózus csökkenés után ismét emelkedni kezdett, 3,48-ról 3,93 százalékosra nőtt három hónap alatt.
Az áruvásárlási és egyéb hiteleknél minimális, 0,2 százalékos a nem teljesítő állomány. A javulás azonban ennél a hiteltípusnál leginkább annak tudható be, hogy az MNB ide sorolja a babaváró támogatásokat is, amelyek mennyisége folyamatosan nő, a bedőlt hitelek aránya pedig ennél a kölcsönnél alacsony. Szintén ebbe a hiteltípusba sorolódhatnak azok a lombardhitelek, amelyeket a privátbanki ügyfelek vettek fel értékpapír-vásárlásra, ezek sem valószínű, hogy bedőlnek.
Forrás: napi.hu
