Vitát kavart az uniós minimálbérrel kapcsolatos változtatási terv
Mennyi pénzből lehet tisztességesen megélni? Erről alakult ki vita az Országgyűlésben egy jogszabálymódosítás apropóján, amely az uniós minimálbérről szóló irányelvet ülteti át a hazai jogrendszerbe.
Kormány rendeletben jelölheti ki a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításának konzultációs fórumát – mondta expozéjában Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára.
„A Munka Törvénykönyvében felhatalmazást kap a kormány a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításával kapcsolatban konzultációra jogosult fórum kormányrendeletben történő kijelölésére, valamint a minimálbérek konzultációjára vonatkozó részletes szabályok kormányrendeleti szintű rögzítésére” – fogalmazott.
A kormány arra is felhatalmazást kap, hogy rendeletben rögzítse a minimálbérek konzultációjára vonatkozó részletes szabályokat.
Magyarország eleget tesz jogharmonizációs kötelezettségének – értékelte a javaslatot Szabó Zsolt, a Fidesz vezérszónoka. A KDNP-s Nacsa Lőrinc arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején 23 500 forinttal növelték a minimálbért, amely 2010 óta viszont a három és félszeresére emelkedett.
Elmondta: a javaslat néhány egyéb technikai és jogszabályhelyességi módosítást is tartalmaz, köztük a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásáról szóló törvényre, valamint a Budapest – Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről szóló jogszabályra vonatkozóan. Ugyanakkor – emelte ki – a módosítás többletforrást a magyar költségvetésből nem igényel.
A DK vezérszónoka, Dobrev Klára emlékeztetett rá, hogy a román minimálbér is lehagyta a magyarországit. „Ez a jogszabály arról szól, hogy hogyan lesznek Magyarországon tisztességes bérek. Ez a jogszabály arról szól, hogy nem lehet többé kizsigerelni a dolgozókat. Ez a jogszabály arról szól, hogy Európa és Európa kormányai egy kivételével – Orbán Viktor és a Fidesz kivételével – felismerték, hogy nem mehet tovább úgy az élet, ahogy eddig ment” – közölte felszólalásában.
A Fidesz törvénye semmi másról nem szól, mint az emberek megalázásáról, az éhbérért dolgoztatásról, ezért a DK nemet mond rá – tette hozzá.
A szocialista Hiszékeny Dezső szerint az lenne a cél, hogy a legalacsonyabb keresetűek se legyenek kitéve a szegénység kockázatának.
A jobbikos Ander Balázs rámutatott, hogy az egy órára jutó átlagos bérköltség Magyarországon alig haladja meg a 10 eurót, szemben az unió 30 euró körüli átlagával.
A Mi Hazánk vezérszónoka, Dócs Dávid úgy látja, hogy nincs elég munkavédelmi ellenőr, így hiába nő a munkavédelmi bírság összege, nincs, aki kiszabja.
Az LMP-s Keresztes László Lóránt szerint a 2010 óta kétharmaddal kormányzó kabinet intézkedései miatt több százezer ember elment az országból, és most vendégmunkásokkal próbálják meg pótolni őket.
A független Varga Ferenc szerint a magyar munkavállalóknak nettó 250 ezer forintra lenne szükségük a szűkös megélhetéshez, de ezt a szintet sem a minimálbér, sem a garantált bérminimum nem éri el.
A magyar minimálbér a 17. az EU sorrendben, a volt szocialista országok közül pedig a másodikok vagyunk – mondta zárszavában Fónagy János államtitkár.
A nyitókép illusztráció
Infostart
