A Mi Hazánkon múlhat, hogy ki lesz a miniszterelnök
A 2022-es választás a Fidesz–KDNP és az ellenzéki összefogás versenyéről szól, de április 3-án úgy is alakulhatnak az eredmények, hogy a Mi Hazánk Mozgalom legyen a kormányalakítás egyik főszereplője – írja az index.
A 21 Kutatóközpont közvélemény-kutatási adatokra alapozott tanulmányban vizsgálta a Mi Hazánk szavazói bázisát, valamint azt, hogy a párt erősödése milyen hatással lehet az országgyűlési választások eredményére. Az adatfelvétel az Iránytű Intézet által 2021. októberben, novemberben és decemberben történt. A teljes adatbázis 5000 elemű, ebből 258 fő Mi Hazánk-szavazó, ezért rögzítik, hogy a táborukra vonatkozó eloszlásokat a szokásosnál nagyobb statisztikai bizonytalansággal kell kezelni.
A kutatásban részt vevő, Mi Hazánkat támogató válaszadók 55 százaléka mindent egybevetve inkább kormányváltást szeretne, 35 százalékuk a Fidesz–KDNP maradását. A 2021. februári, júniusi és októberi adatokban még kisebb volt a párt szavazói között a kormány maradását kívánók aránya. A tanulmányban ebből arra következtetnek, hogy az utóbbi hónapokban a Mi Hazánk a döntően ellenzéki táborát úgy tudta bővíteni, hogy növelte a kormánnyal szimpatizálók arányát.
A felmérésben elhangzott az a kérdés is, hogy kit látnának szívesebben miniszterelnökként a választások után. 37 százalék inkább Orbán Viktort, 23 százalék Márki-Zay Pétert, 35 százalékuk viszont egyiküket sem.
A 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátora úgy számol, ha a Mi Hazánk nem kerül be, és csak a két nagy tömb lépi át a parlamenti küszöböt, akkor az ellenzéki lista körülbelül 3 százalékpontos sikere kellene Márki-Zay Péterék abszolút többségéhez. Ha 2 százalékpontos az ellenzéki előny, akkor valószínűsíthető, hogy a jelenlegi kormánypártoknak legalább 100 képviselője lesz a 199 fős Országgyűlésben.
Ha a Mi Hazánk eléri az 5 százalékot, legalább 4-5 mandátummal számolhatnak. Ebben a forgatókönyvben az ellenzéknek és a Fidesznek is nagyobb fölényre lenne szüksége az abszolút többséghez. Az ellenzék esetében ez 5 százalékpontos országos szavazatelőnyt igényelne, a Fidesznél maximum 1 százalékpontos ellenzéki sikert, döntetlent, vagy Fidesz-győzelmet.
HA VISZONT AZ ELLENZÉK ELŐNYE 1 ÉS 5 SZÁZALÉKPONT KÖZÖTT LESZ, AKKOR VÉLHETŐEN EGYIK OLDALNAK SEM LENNE ABSZOLÚT TÖBBSÉGE, ÍGY KERÜLHETNEK FŐSZEREPBE A MI HAZÁNK KÉPVISELŐI A KORMÁNYALAKÍTÁSNÁL.
Amennyiben az ellenzék fölénye 5 százalékpontos, vagy több annál, akkor Márki-Zay Péter lehetne a következő miniszterelnök.
Ha a Mi Hazánk 4 vagy 6 listás mandátumot szerez, a Fidesz és a hatpárti ellenzék 2-2 vagy 3-3 helyet veszít. Összességében a Mi Hazánk parlamenti bejutása mindkét tömbnek kellemetlenségeket okozhat, és magasabbra teszi a lécet a kormányalakításhoz szükséges abszolút többség megszerzéséhez. Az nem világos, hogy Toroczkai Lászlóék inkább az ellenzéktől, vagy inkább a Fidesztől vesznek-e el nagyobb arányban szavazókat. A másodlagos preferenciákból arra lehet következtetni, hogy hasonló a nagyságrend.
Dúró Dóra, a párt elnökhelyettese lapunknak adott interjújában úgy vélekedett erről, hogy sok olyan támogatójuk van, akit az oltáskritikus retorikájuk állított az oldalukra, de több egykori jobbikos is csatlakozott hozzájuk, ahogy csalódott fideszesek is. A politikus szerint a Covid-kérdés keresztbe szeli a politikai törésvonalakat, „és jobbról, balról hozzánk terel bizonyos csoportokat”.
Korábban Toroczkai László úgy nyilatkozott: bejutásuk esetén egyik párttal sem kívánnak koalícióra lépni, egyik oldalt sem támogatják semmilyen módon, végig kitartanak a harmadik út mellett.
