Brüsszel meglépte azt, amire nem sokan fogadtak volna
Az Európai Bizottság meglépte azt, amire még pár hónapja sem sokan fogadtak: ideiglenesen zöldbesorolást kapott az atomenergia és a földgáz. A lépés az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló, felhatalmazáson alapuló, taxonómiai kiegészítő éghajlat-politikai jogi aktust, amely a gázzal és az atomenergiával kapcsolatos bizonyos tevékenységekre terjed ki. Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök is ezért lobbizott az elmúlt időszakban.
Az Európai Bizottság szerdán előterjesztette az éghajlatváltozás mérsékléséről és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló, felhatalmazáson alapuló, taxonómiai kiegészítő éghajlat-politikai jogi aktust, amely a gázzal és az atomenergiával kapcsolatos bizonyos tevékenységekre terjed ki. Brüsszel a tudományos szakvélemények és a jelenlegi technológiai fejlődés figyelembevételével úgy véli, hogy az átmenetben szerepet játszhatnak a gázzal és az atomenergiával kapcsolatos tevékenységekbe történő magánberuházások is.
A kiválasztott, gázzal és atomenergiával kapcsolatos tevékenységek összhangban vannak az EU éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseivel, és lehetővé teszik, hogy felgyorsítsuk a környezetszennyezőbb tevékenységekről, például a szénalapú energiatermelésről a klímasemleges jövőre való átmenetet, amely főként megújuló energiaforrásokon alapul – írja közleményében az Európai Bizottság.
Ennek része, hogy a szöveg a taxonómiai rendelet 10. cikkének (2) bekezdése alapján meghatározza azokat az egyértelmű és szigorú feltételeket, amelyek teljesülése esetén a gázzal és az atomenergiával kapcsolatos bizonyos tevékenységek átmeneti jelleggel kiegészíthetik az éghajlatváltozás mérsékléséről és az ahhoz való alkalmazkodásról szóló első – 2022. január 1-jétől alkalmazandó – felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá tartozó tevékenységeket. Lényegében tehát ideiglenes és részleges zöldbesorolást kap az atomenergia valamint a földgázfelhasználás, hogy a Fit for 55 uniós klímavédelmi célokat tartani lehessen.
Brüsszel a szigorú feltételeket úgy határozta meg, hogy mind a gáz, mind az atomenergia esetében igazolható legyen az energiahordozók felhasználása hozzájárul a klímasemlegességre való átmenethez. De kikötik a nukleáris biztonsági és a környezetbiztonsági követelmények teljesítését, valamint a gáz esetében ennek célja, hogy a szénről a megújuló energiaforrásokra való átmenetet támogassa. Vagyis nem az történik, hogy annyi gázt lehet égetni, amennyit a tagállamok csak akarnak, hanem azt is megkövetelik, hogy amennyi szenet nem égetnek el, annyi gázt használhatnak csak az adott országok.
Emellett a rendelttervezet része, hogy egyedi közzétételi követelmények ír elő a vállalkozások gáz- és atomenergia-ipari tevékenységei vonatkozásában. A Bizottság az átláthatóság biztosítása érdekében a mai napon módosította a taxonómiai közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktust annak érdekében, hogy a befektetők egyértelműen beazonosíthassák, mely befektetési lehetőségek foglalnak magukban gázzal vagy atomenergiával kapcsolatos tevékenységeket, és így megalapozott döntéseket hozhassanak.
Az Európai Bizottság a felhatalmazáson alapuló kiegészítő jogi aktus szövegének elfogadása előtt szakértői konzultációkat folytatott a fenntartható finanszírozással foglalkozó tagállami szakértői csoporttal és a fenntartható finanszírozással foglalkozó platformmal. A témához kapcsolódóan az Európai Parlament is küldött észrevételeket. Brüsszel alaposan megvizsgálta, és a szerdai napon előterjesztett szövegben figyelembe vette az e csoportoktól kapott észrevételeket: többek között célirányosan kiigazította a technikai vizsgálati kritériumokat, valamint a közzétételi és az ellenőrzési követelményeket, ezzel javítva azok egyértelműségét és használhatóságát. Így most a javaslatot a társjogalkotók – az Európai Parlament és a Tanács – elé vizsgálja majd meg. Az aktus vizsgálatát – csakúgy, mint a taxonómiai rendelet szerinti többi felhatalmazáson alapuló jogi aktus esetében – négy hónap alatt kell elvégezniük. Ha szükségesnek ítélik, kifogást emelhetnek a dokumentummal szemben. De akár még 2 hónappal is kitolható a vizsgálati időszak.
„A klímasemlegesség küldetésünk és egyben kötelezettségünk is. 2030-ra és 2050-re kitűzött céljaink eléréséhez most kell cselekednünk. A mai, felhatalmazáson alapuló jogi aktus célja, hogy támogassa az uniós gazdaságot az energetikai átmenet – egy igazságos átmenet – során, vagyis a megújuló energiaforrásokon alapuló zöld energiarendszer kialakításában. Ennek érdekében fel fogja gyorsítani a szükséges magánberuházásokat, különösen ebben az évtizedben. A mai új szabályok növelik az átláthatóságot és javítják az információk közzétételét, így a befektetők az esetleges zöldrefestést felismerve megalapozott döntéseket hozhatnak” – kommentálta a lépést Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök.
Míg Mairead McGuinness, a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos szerint a mostani döntés igazolja, hogy az EU elkötelezett a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítása mellett, és ehhez minden rendelkezésünkre álló eszközt fel kell használnunk. „Az átmenetet elősegítő magánberuházások fokozása kulcsfontosságú éghajlat-politikai céljaink eléréséhez. A mai napon meghatározott szigorú feltételek hozzá fognak járulni e beruházások finanszírozásához, vagyis a szennyezőbb energiaforrások, például a szén felhasználásának csökkenéséhez. Fokozzuk továbbá a piac átláthatóságát, hogy a befektetők a befektetési döntéseik meghozatalakor könnyen azonosítani tudják a gázzal és az atomenergiával kapcsolatos tevékenységeket” – magyarázta a szakpolitikus.
Már tavaly márciusban elindult a lobbi, hogy az európai zöldprogramban az atomenergia zöldplecsnit kapjon. Az Európai Unió hét tagállama, köztük Lengyelország és Magyarország is az atomenergia figyelembevételét szorgalmazza az uniós klímapolitikában. A hivatalos levelükben akkor az Európai Bizottság (EB) elnökéhez, Ursula von der Leyenhez és Frans Timmermanshoz, az EB alelnökéhez fordultak. Mind azt jelezték, hogy az atomenergia alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás, amelyet a tagállamok majdnem fele használ.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök is erősen lobbizott a zöld besorolásért. A két politikus decemberi találkozóján a két ország találkozási pontjaként említették az űripart és az energetikai szuverenitást, amelyet a gázimport csökkentésével, az atomenergia útján elindulva kívánnak elérni.
Franciaország legnagyobb energiaforrása az atomenergia, míg Magyarországon a Paks II. bővítés miatt volt fontos a kormánynak, hogy a megújulókkal egy kalap alá vegye őket az EU. Most a francia EU-elnökség előtt nagyjából borítékolható volt a mostani előterjesztés, ami csak az EP zöldfrakcióinak lobbierején bukhat el, de ez valószínűtlen az Európai Néppárt, a Renew és a szocialisták frakciójának nagy támogatottságával.
Ha bővebben is érdekli a téma, mitől is lehet zöldnek venni az atomenergiát, miért is lehet környezetbarát a földgáz, akkor érdemes megnéznie podcastinterjúnkat Szabó John, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) tudósával:
