Hosszan vitázott az Országgyűlés a polgármesterek fizetéséről
Lezárta az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvény módosításáról szóló javaslat összevont vitáját az Országgyűlés, majd a képviselők megszavazták a javaslatot. A határozathozatalt követően a képviselők áttértek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénynek a polgármesteri és vármegyei közgyűlési elnöki javadalmazás korlátozásával összefüggő módosításáról szóló javaslat általános vitájára.
Zárszó
Barna-Szabó Tímea (Tisza) zárszavában úgy értékelt: a vita az elején még szakmai mederben haladt, aztán megérkeztek a „válogatott emberek”, akik elvitték bulvár irányba az érdemi vitát.
Megjegyezte: különös bája van számon kérni a Tiszán, hogy a kampány alatt nem tett semmit a gyermekvédelemért. A Fidesz 16 év alatt tett pont annyit, hogy el is bukták a választást emiatt.
Határozathozatal
Elhalasztották az egyszintű, egységes országos örökbefogadási nyilvántartási rendszer bevezetését
Az Országgyűlés 123 igen, 30 nem szavazattal és 6 tartózkodás mellett elfogadta az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvénymódosítást.
Barna-Szabó Tímea, Balogh Mihály, Dicső Viktória és Szakács Péter Lajos (mindhárman Tisza Párt) által benyújtott javaslat július 1-jéről 2027. január 1-jére módosítja az egyszintű országos örökbefogadási rendszer bevezetését.
A módosítást azzal indokolták, hogy a hazai gyermekvédelmi és örökbefogadási rendszerben kizárólag a gyermekek legfőbb érdeke érvényesülhet. A törvény azt is tartalmazza, hogy a nyilvántartási rendszer kötelező bevezetésének elhalasztása további szakmai, adminisztratív felkészülési idő biztosítása miatt szükséges.
Polgármesteri és vármegyei közgyűlési elnöki javadalmazás
Előterjesztő
Szabó Tibor előterjesztő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénynek a polgármesteri és vármegyei közgyűlési elnöki javadalmazás korlátozásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában azt mondta: 2026. július 1-től automatikusan emelkedne a polgármesterek és a vármegyei közgyűlési elnökök javadalmazása, ezért sürgősen kellett cselekedniük.
Hangsúlyozta: néhány hete az országgyűlési képviselők tiszteletdíját jelentősen csökkentették, mert a politikusoknak kell példát mutatni a felelős gazdálkodásból, de az önkormányzatoknál is szükség van ugyanerre az önmegtartóztatásra.
Azt mondta: a hatályos szabályozás szerint a tisztségviselők illetménye a nemzetgazdasági átlagkereset változásához van kötve. Ez 2026. július 1-től minden külön döntés nélkül mintegy 9 százalékos automatikus illetményemelkedést eredményezne. Ez a jelenlegi gazdasági és költségvetési környezetben nem indokolt, ezért a javaslat elfogadása esetén az önkormányzati vezetők illetménye nem növekszik automatikusan, hanem a jelenlegi szinten változatlan marad.
Kitért arra: a törvény jelenleg havi költségtérítést biztosít az érintett tisztségviselőknek, az illetményük 15 százalékának megfelelő összegben, anélkül, hogy a tényleges költséget igazolniuk kellene. Szabó Tibor hangsúlyozta: ahol közpénzt költenek el, ott elszámolásnak kell lennie, és a költségtérítésnek nincs helye most, amikor az ország nehéz pénzügyi helyzetben van.
A javaslat értelmében a vármegyei közgyűlések elnökeinek illetményi szorzószámát a jelenlegi 4-ről 2-re változtatják.
Továbbá rögzítik az illetményszámítás alapját a 2024 évi 667 365 forintos nemzetgazdasági átlagkereseti adatban, megakadályozva, hogy július 1-től az illetmények a mindenkori egyre magasabb átlagkereset alapján automatikusan tovább nőjenek.
Jelezte: számításaik szerint a javaslat elfogadása évente több mint 12,3 milliárd forintos közpénzügyi hatással jár, ebből több mint 4,3 milliárd forint abból adódik, hogy nem engedik automatikusan emelkedni az illetményeket, további közel 7,9 milliárd forint pedig abból, hogy megszüntetik az emelt illetmény után járó elszámolás nélküli költségtérítést.
Hozzátette: ez az összeg még nem tartalmazza az alpolgármesterek és a vármegyei közgyűlés alelnökeinek illetménye miatti megtakarítást, akiknek illetménye a polgármesteri, illetve vármegyei közgyűlési elnöki illetményekhez kötődik.
Kormány
Stumpf Péter, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: amikor átvették a kormányzást arra nem számítottak, hogy ennyire súlyos a helyzet. Az előző kormány felélte a költségvetés 91 százalékát, és 20 ezer milliárdra becsülik az ellopott közvagyont.
Kitért arra hogy a Fidesz-KDNP nagyvonalúan járt el a politikai vezetők fizetésének megállapításakor. Kritizálta Orbán Viktor előző miniszerelnök fizetését és azt mondta, „dinamikusan emelkedett” a kormánytagok, államtitkárok, polgármesterek és vármegyei közgyűlési elnökök fizetése is.
A most tárgyalt javaslattal a polgármesterek illetményét a jelenlegi szinten fagyasztják be, ami nem jár illetmény csökkenésével, egy 9 százalékos emelés marad el
és a megtakarítás így többé-kevésbé megfelel az Országgyűlésben elért spórolással négy éve vetítve. Rámutatott: a vármegyei közgyűlési elnökök jövedelme 50 százalékkal csökken, amivel jelentős igazságtalanságot orvosolnak.
A kormány támogatja a javaslatot, az nem jár érdemi elvonásokkal. sem hatáskörök sem a források tekintetében – rögzítette.
Vezérszónokok
Tisza: szükséges rendezni az önkormányzati vezetők fizetését
Veres Ádám (Tisza) arról beszélt, hogy szükséges a megkezdett reformok szellemében rendezni az önkormányzati vezetők fizetését és juttatásait. Ez nem történhet az érintettekkel való egyeztetés nélkül – húzta alá. Kiemelte: szükség van arra, hogy az önkormányzatokat képviselő szervezetekkel együtt alakítsanak ki egy olyan rendszert, amely arányos illetményt biztosít a települések vezetőinek és összhangban van az ország gazdasági lehetőségeivel, a társadalmi elvárásokkal és az önkormányzati vezetők által viselt feladatokkal és felelősséggel.
Ahhoz, hogy a tárgyalások nyugodt körülmények között, egyértelmű bázisról, időbeli nyomás nélkül történjenek meg, szükség van a polgármesteri fizetések mértékének megtartására, ahogy az a javaslatban szerepel – magyarázta.
Kitért arra, hogy a javaslat másik fontos eleme, a 15 százalékos költségtérítés eltörlése. Jelenleg semmilyen elszámolás nem szükséges a felhasználással kapcsolatban és ez semmilyen módon nem összeegyeztethető a működő és emberséges Magyarország szellemiségével.
Megjegyezte: a kisebb települések vezetői arányaiban sokkal kevesebb összegeket kapnak ezen a jogcímen, holott költségeik nem feltétlenül csökkennek arányosan azzal, amennyivel kevesebb a fizetésük a nagyobb lélekszámú városok vezetőihez képest.
A politikus a vármegyei elnökök illetményét aránytalanul magasnak nevezte, annak tükrében, hogy a tisztség főként stratégiai koordinációra korlátozódik, ezért indokolt a csökkentés.
Fidesz: az önkormányzatokat partnerként kell kezelni
Koncz Zsófia (Fidesz) arról beszélt, hogy az önkormányzatiság a helyi közösségek önrendelkezésének és felelősségvállalásának egyik legfontosabb intézménye, ami már 156 éve szolgálja a helyiek érdekét.
A mostani javaslat túlmutat a javadalmazás kérdésén, mert arról is szól, hogy milyen szerepet szánnak az önkormányzatoknak, miként kívánják erősíteni vagy gyengíteni a magyar önkormányzati rendszert – jelentette ki.
Egy jó polgármesternek napi 24 órában elérhetőnek kell lennie – emelte ki a vezérszónok, aki rámutatott, hogy a települések több, mint kilencven százaléka ötezer fő alatti lélekszámú.
Az érintettekkel korábban nem folytattak érdemi egyeztetést – bírált Koncz Zsófia, majd bejelentette, hogy a Fidesz frakciója nem tudja támogatni az indítványt.
Az önkormányzatokat partnerként kell kezelni – szögezte le a politikus.
KDNP: az önkormányzati rendszer dolgozóit jobban meg kell fizetni
Hargitai János (KDNP) azt mondta, hogy egykori kistelepülési polgármesterként belülről ismeri ezt a világot. A Fidesz-KDNP kormány jelentősen megemelte a polgármesterek fizetését – emlékeztetett, hozzátéve, az volt a baj, hogy ezt viszonylag későn tették, illetve, hogy nem tudták ugyanolyan mértékben felemelni a polgármesterek körül dolgozó adminisztráció juttatásait.
A felszólaló elhibázottnak nevezte azt a gondolkodást, hogy ha a személyi kiadásokon spórolnak, akkor azokból majd dologi kiadás lesz.
Az önkormányzati rendszer dolgozóit, köztük a polgármestereket jobban meg kell fizetni, mint ahogy eddig tették – foglalta össze véleményét.
Mi Hazánk: miért akarják elverni a port a polgármestereken?
Dócs Dávid (Mi Hazánk) elmondta, hogy korábban ő is vezetett egy kistelepülést. Saját egykori munkájára visszatekintve felidézte, hogy a kistelepülési vezetőknek nem áll rendelkezésére apparátus, szinte minden feladat a polgármesterekre és a közvetlen kollégáikra hárul.
Úgy fogalmazott: nem értik, hogy a kormányoldal miért akarja „elverni a port” a polgármestereken?
Önök azt mondták, hogy a vidéki települések oldalán állnak, de ebből a hozzáállásból nem ez derül ki – jelentette ki.
A vezérszónok bírálta, hogy a jogszabály alapján maximum két cikluson keresztül lehetne polgármesterként dolgozni.
Tisza: méltányosság és takarékosság a cél
Sasi-Nagy Edit (Tisza) azt hangsúlyozta: átlátható, méltányos, a viselt felelősséggel arányos, a közpénzzel felelős gazdálkodáshoz illő működés a cél, amikor a parlamenti takarékosság logikáját az önkormányzati rendszerben is érvényesítik.
Kiemelte: az intézkedés évi 12,3 milliárdos megtakarítást jelenthet; ezt az összeget feladatellátásra, a helyi közösségek megerősítésére csoportosíthatják át.
A képviselő arról beszélt: átfogó önkormányzati újraszabályozásra van szükség, de idő kell mindannak a helyre tételéhez, amit az elmúlt 16 évben kormányon lévők elrontottak.
Kormány: kiszolgáltatott helyzetbe hozták az önkormányzatokat
Stumpf Péter, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára megemlítette, a korábbi kormánypártok padsoraiból elhangzó „szimpatikus, szenvedélyes, önkormányzatpárti beszédek” hiányoztak az elmúlt 16 évből, amikor az 1400 milliárdos adósságrendezés többszörösét vonták el a rendszerből.
Ennek következményeként említette, hogy tömegesen folyamodnak a kiszolgáltatott helyzetbe sodort önkormányzatok egyedi támogatásokért.
Fidesz: hol marad az ígért együttműködés?
Zsigó Róbert (Fidesz) a választások előtt ígért együttműködést kérte számon a kormányoldalon
Szerinte kicsinyes bosszúval vegzálják a polgármestereket és a megyei közgyűlési elnököket.
Tisza: aránytalanságok vannak a fizetésekben
A polgármesterek juttatása közötti aránytalanságokra hívta fel a figyelmet Schummer Orsolya (Tisza).
Példaként azt hozta fel, hogy a 30 ezres – törvénymódosítással megyei jogú várossá emelt – Baja polgármesterének fizetése ugyanakkora, mint a 200 ezres Debrecen vezetőjéé.
KDNP: átfogó reformra van szükség
Hargitai János (KDNP) elismerte: az előző ciklusokban fokozatosan vontak el forrásokat az önkormányzati szférából, megjegyezve, „ebben még tudatosság is volt”, mert abból indultak ki, hogy az átmenetinek szánt centralizáció eredményeket hozhat egy álságos időszakban.
Szükség van egy átfogó önkormányzati reformra; ha ennek nekiindulnak, az helyes – jelentette ki, hozzátéve, nem csupán a finanszírozást, hanem a hatásköröket is újra kell gondolni.
Fidesz: hol marad a társadalmi egyeztetés?
A Tisza által gyakran emlegetett társadalmi egyeztetéssel kapcsolatos kifogásait sorolta Vitályos Eszter (Fidesz), azt hangsúlyozva, hogy az elmúlt hetek tapasztalatai nem csengenek egybe ezekkel a kijelentésekkel.
Egy kétezer fő alatti település polgármesterének leveléből idézve azt hangsúlyozta: a törvényben előírtnál jóval kiterjedtebb feladatokat kell ellátniuk a kistelepülések első embereinek, akik nemegyszer már most is kevesebbet keresnek, mint a helyi óvoda vezetője. Szerinte a változtatás nem szolgálja a közszolgáltatások javítását.
Arról beszélt: a polgármesterek túlnyomó többsége tisztességgel, becsülettel végzi a dolgát, nem kellene elvenni a kedvüket ettől, majd kifogásolta, hogy nemrégiben megemelték a helyettes államtitkárok fizetését.
Tisza: a köz szolgálata akkor hiteles, ha alázattal, mértékletességgel és önzetlenséggel párosul
László Endre Márton (Tisza) azt mondta: a köz szolgálata akkor hiteles, ha alázattal, mértékletességgel és önzetlenséggel párosul.
Hozzátette: ők, az országgyűlési képviselők példát mutattak, de a polgármesteri pozíció is az köz, az emberek szolgálatát jelenti.
Kitért arra: egy fővárosi kerületi polgármester fizetése nettó 2 594 407 forint lenne július 1-je után, ami megítélése szerint túlzás. Ráadásul úgy, hogy ez a fizetés nincs teljesítményhez kötve.
Hangsúlyozta, hogy nem csökkentik a polgármesterek fizetését, ami jelenleg is a 2024-es bérekhez van igazítva.
Megjegyezte: ha az Orbán-kormány nem fosztotta volna ki az országot és az önkormányzatokat, lehet, hogy ezt a törvénymódosítási javaslatot nem terjesztette volna be a Tisza.
Fidesz: nem jó üzenet a polgármestereknek az illetményük csökkentése
Balla Mihály (Fidesz) szerint nem jó üzenet a polgármesterek, elsősorban a kistelepüléseket vezető polgármesterek számára, hogy befagyasztják a fizetésüket, illetve csökkentik az illetményüket.
Azt is mondta: szerinte nem jó kinyitni a vitát, hogy megérdemlik-e adott polgármesterek a fizetésüket, mert majd az önkormányzati választásokon a választók döntenek arról, hogy elvégezték-e a munkájukat.
Az ülést vezető Latorcai Csaba az általános vitát lezárta.
Zárszó
Szabó Tibor (Tisza) zárszavában arról beszélt: nem lehet két mércével mérni a közpénzekkel való gazdálkodást, nem lehet az Országgyűlésben önmegtartóztatást hirdetni, miközben az önkormányzati vezetők illetménye érintetlenül, automatikusan tovább nő.
Jelezte: szemben a vitában felmerült kiritkával, ez a javaslat nem mindenhol elvonásról szól, az illetményszámítás alapjának befagyasztása a jelenlegi szintet tartja fenn, tehát július elsejével nem változik a polgármesterek illetménye. Valódi megtakarítást a havi költségtérítés megszüntetése és a vármegyei elnöki fizetések szorzójának felezése jelent.
Szabó Tibor hangsúlyozta, a javaslat nem a teljes önkormányzati javadalmazási rendszer végleges rendezése, hanem az első, „szükséges, gyors, takarékossági és bázisteremtő lépés”.
Napirend után
Horváth Nándor Zsolt (Tisza) arról beszélt, hogy vidéken a fenntartható és környezetbarát hulladékkezelés komoly kihívásokat okoz a mindennapokban, a megfelelő komposztálási és szállítási alternatíva nem biztosított, ezért sok helyen a kerti égetés eszközéhez nyúlnak. Kitért a Vas megyei Nagykölkeden nagy mennyiségben felhalmozott gumihulladékra és feltette a kérdést, hol voltak a hatóságok, amikor behordták külföldről a szemetet.
Bögi Viktória, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium államtitkára úgy reagált: az ügyek nem ismeretlenek, a terület nem hogy nem számított prioritásnak, hanem kifejezetten rombolás zajlott. Jelezte: Országos Környezetvédelmi Főhatóságot hoznak létre és szankciórendszer kimunkálásán is dolgoznak.
Balatincz Péter (Tisza) arról beszélt, hogy jelen pillanatban az egészségügyben dolgozók kitartása pótolja a rendszer hiányosságait. A válság az előző kormány sötét öröksége és a helyzeten az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése csak tovább rontott – vélte.
Az elnöklő Latorcai Csaba ezt követően lezárta az ülésnapot, a parlament következő ülését a Házbizottság ajánlása alapján tartják.
