Katasztrófa jöhet: kitörhet egy vulkán a Kárpát-medencében
Szörnyülködve fogadjuk itthon a világ távoli pontjáról érkező híreket vulkánkitörésekről, földrengésekről, de azzal a megnyugtató érzéssel, hogy nálunk ilyesmi soha nem fordulhat elő.
Ám hazánk hiába fekszik távol a földkéreg nagy törésvonalaitól, ez önmagában nem jelenti azt, hogy e földtani veszélyforrásokat egy legyintéssel elintézhetnénk – vélekedik cikkében a 24.hu.
Érdemes tudni, hogy a földrengések nem ritkák Magyarországon. Többségüket csak műszerekkel lehet kimutatni, de évente több olyan is kipattan, amit már a környéken élők is megéreznek, és bizony nem egyszer történt már pusztító, halálos áldozatokat követelő földmozgás is.
Hasonló a helyzet a tűzhányókkal is, noha az időlépték nagyon más. Bár többségük évmilliók óta hallgat, az erdélyi Csomád vulkán földtörténeti skálán mérve mondhatni a minap, 30 ezer éve tört ki legutóbb, méghozzá nem is akármilyen robbanásoktól kísérve.
Ez volt egyébként mindeddig az utolsó vulkánkitörés a Kárpát-medencében. Maga a név nyilván nem sokaknak ismerős, de más a helyzet, ha úgy mondjuk: a Nagy-Csomád belsejében találjuk a Kárpát-medence egyetlen krátertavát, a Szent Anna-tavat. A vulkán tehát geológiai értelemben fiatal, és közel sem tekinthető még „végleg” kialudt tűzhányónak. Jelenleg semmi nem utal arra, hogy aktivizálódna, de arra nincs biztosíték, hogy ez így is marad.
Bár látszólag inaktív, azonban több mint egy évtizede folyamatos vizsgálat alatt áll. Minél jobb megismerése több szempontból is fontos, ezen dolgozik munkatársaival Harangi Szabolcs geológus, vulkanológus az ELTE TTK Kőzettani és Geokémiai Tanszékének és az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetője. A professzort frissen megjelent tanulmányáról, a Kárpát-medence vulkánjairól és természetesen a Csomádról kérdeztük.
Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy szó sincs olcsó, bulváros riogatásról, szenzációkeltésről, az itt szereplő információk a tudomány jelen állása alapján megfogalmazott következtetések. Amikről nincs tapasztalatunk, mert nem fordult elő életünkben vagy ameddig írásos források visszatekintenek, nem biztos, hogy nem történhet meg a jövőben.
A professzor „bevezető” szavait máris megdöbbenéssel fogadja a laikus:
Amilyen nyugodtnak tűnik most a föld hazánk alatt, olyan változatos volt a múltban: az elmúlt 20 millió évben a Kárpát-medence vulkánjai produkálták a legnagyobb kitöréseket Európában.
A Mátra vagy például a Börzsöny és a Tokaji-hegység vonulata közismerten vulkáni tevékenység nyomán jöttek létre egy 16 millió éve kezdődött folyamat eredményeként. Őket már tekinthetjük kialudt vulkánnak, befejezték a működésüket, bár erre nehéz egyszerű definíciót találni. Azt mondhatjuk, ha egy tűzhányó magmatározójában lévő anyag már megszilárdult, onnantól kezdve valószínűtlen a feléledése.
Kissé más a helyzet az úgynevezett bazaltvulkánokkal. Ezek sokszor nem egy magasba törő tűzhányót jelentenek, hanem egy szélesen elterülő vulkáni mezőt, sok kis vulkánnal. Ilyenek többek között a Tihanyi-félsziget vagy a tanúhegyekként ismert képződmények a Ság-hegytől a Badacsonyig. A bazaltvulkánokra inkább a szelídebb lávafolyás jellemző, a kráterekben zajló lávatűzijáték és lávaszökőkút kitörései szemet gyönyörködtetők.
Ez a fajta aktivitás térségünkben nagyjából nyolcmillió éve kezdődött, ám rendkívül kiszámíthatatlanul zajlott: a kitörések között sokszor 100 ezer, de akár egymillió év nyugalmi időszak is volt. Az utolsó bazaltvulkán, a Putikov, Selmecbánya közelében, csupán 100 ezer évvel ezelőtt jött létre.
Hamis biztonságérzetbe ringat tehát az a feltételezés, hogy ha már régen nem volt kitörés, akkor nem is lesz. A bazaltos magma azonban néhány nap, néhány hét alatt képes derült égből villámcsapásként, mondhatni a „semmiből” felszínre törni és kitörést produkálni akár olyan területen is, ahol korábban több millió éven keresztül nem volt vulkáni működés.
A Kárpát-medence alatt a földköpeny állapota még alkalmas lehet arra, hogy bazaltmagma alakuljon ki benne, és ha a magma felszínre tud törni, akkor létrejöhet egy bazaltvulkán. Tudományos alapon tehát az mondható, hogy a bazaltvulkáni működés lehetősége fennáll Magyarországon, még ha ennek valószínűsége kicsi is – foglalja össze kutatói tárgyilagossággal Harangi Szabolcs.
Forrás: 24.hu
A kép illusztráció
