EurópaItthon

Kedden újabb ügyben arathat győzelmet a magyar kormány az Európai Bizottság felett

Hirdetés

A tervek szerint az Európai Bíróság kedden hirdet ítéletet az Európai Bizottság és Magyarország, valamint Lengyelország közti két ügyben a reklámadó kapcsán. Budapest győzelemre áll.

A T-20/17. számú ügyben Magyarország a bizottság azon határozatának megsemmisítését kérte a törvényszéktől, amellyel az uniós szerv a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősítette a reklámadóról szóló 2014-es törvényben megállapított adószabályozás több elemét. A jogszabály szerint a reklámot közzétevőknek (újságok, audiovizuális médiumok, a reklám kihelyezői) a reklám közzétételéből Magyarországon elért évi nettó árbevétel után egy progresszív adótábla (0 és 50 százalék közötti hat adókulcs) szerint kellett adózniuk.

Brüsszel egyrészt kifogásolta, hogy a törvényben meghatározott, a reklámtevékenységre vonatkozó progresszív adókulcsokat tartalmazó forgalmi adó diszkriminatív módon sújtja a jelentősebb árbevétellel rendelkező, jellemzően multinacionális vállalkozásokat, másrészt pedig azt, hogy a törvény alapján a 2013-ban nyereséget nem termelt adóköteles vállalkozások levonhatták a 2014-es adóalapból az elhatárolt veszteségeiket, az uniós joggal össze nem egyeztethető versenyelőnyt nyújtott e vállalkozásoknak.

A bizottság ezért elrendelte, hogy Magyarország szedje be a tiltottnak ítélt állami támogatás kedvezményezettjeitől a támogatás kamatokkal növelt összegét.

Az Európai Törvényszék azonban a 2019. június 27-én kihirdetett ítéletében a megsemmisítette a magyar reklámadónak az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal való összeegyeztethetetlenségét megállapító bizottsági határozatot. Az indoklás szerint sem ezen adó progresszivitása, sem pedig a 2013-ban nyereséget nem termelő vállalkozások azon lehetősége, hogy az adó 2014-es levonják a korábbi évek elhatárolt veszteségeit, nem minősül bizonyos vállalkozások részére az említett uniós szabályok megsértésével nyújtott állami támogatásnak.

Hirdetés

A brüsszeli bizottság azonban ezzel az ítélettel szemben fellebbezést nyújtott be az Európai Bírósághoz. Azóta, tavaly októberben Juliane Kokott főtanácsnok azt indítványozta az Európai Bíróságnak, hogy utasítsa el a bizottság fellebbezését a: hiába szelektív a rendszer, objektív feltételeken alapszik, az adóztatás eleve állami joghatóság, és a feltételek alapján nem tekinthető állami támogatásnak sem. Ugyanígy látta a lengyel kiskereskedelmi adó helyzetét is. (A bizottság egy hasonló, a lengyel kiskereskedelmi különadót érintő ügyben is elveszítette a Törvényszék előtti pert, amely döntés ellen szintén fellebbezést nyújtott be az Európai Bírósághoz. Az uniós bírói fórum mindkét fellebbezés tárgyában kedden tartja a tárgyalást.) A bírói testületet a javaslat nem kötelezi semmire, de ritkán térnek el a főtanácsnoki indítványoktól.

A főtanácsnok legfontosabb megállapítása a magyar adónem kapcsán, hogy az nem minősül állami támogatásnak. Ennek gyanúja azért merülhet fel, mert a két kulcs lehetővé teszi, hogy versenyelőnybe jussanak a kisebb médiumok. Az árbevétel-arányos sávozás ugyanis abból a szempontból igazságtalan, hogy a nagyobb bevétel nem jelent automatikusan nyereségességet, valamint a magyar szabályozás lehetőséget ad a veszteség visszaírására, ami önmagában nem jelent támogatást.

Kokott viszont arra az álláspontra jutott, hogy az árbevételen, hasonlóan a nyereségen alapuló adóztatáshoz hordoz előnyöket és hátrányokat. Ennek megítélése pedig egy demokratikusan megválasztott legitim jogalkotó feladata, a döntésért pedig felelősséget kell vállalnia. Világszerte az árbevételen alapuló jövedelemadó az elterjedtebb, amint azt a bizottság által javasolt digitális szolgáltatási adó is tanúsítja. Ez a vállalkozások adóztatását azok éves forgalmához is köti. E tekintetben nem különbözik egymástól a magyar reklámadó és a tervezett uniós digitális szolgáltatási adó.

Maga a progresszív adótábla sem minősül inkoherensnek. Így a progresszív adókulcsok jövedelemadóztatásban való alkalmazása teljesen szokásos a pénzügyi teherviselési képességnek megfelelő adóztatás elérése céljából. A veszteségek reklámadó első évében való levonásának Magyarország által bevezetett lehetősége szintén nem minősül támogatásnak. Mivel a veszteségek előző évben való fennállásának a ténye objektív kritérium, és mivel az előző évben veszteséget termelő és az előző évben nyereséges vállalkozások különböznek egymástól azon képességükre tekintettel, hogy egy további, nyereségtől független adó terhét viseljék, ezen átmeneti rendelkezés alkalmazása sem inkoherens.

Az adójogi jogalkotó (a jelen ügyekben a lengyel, illetve a magyar jogalkotó) eldöntheti, hogy véleménye szerint melyik a megfelelő adó. Mindenesetre az állami támogatások joga nem követeli meg, hogy az Európai Bizottság szerint legmegfelelőbb adót vezessék be – írta októberben a véleményében a főtanácsnok.

Hirdetés

Egy héttel később, március 25-én pedig a cigaretták jövedéki adója ügyében lesz ítélethirdetés. A 2011-es, a dohánytermékekre vonatkozó jövedéki adóról szóló irányelv értelmében 2014. január 1-jétől a cigarettára kivetett teljes jövedéki adó a forgalomba hozott cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 60 százaléka, kivéve, ha a jövedéki adó legalább 115 euró 1000 darab cigarettára. E jövedékiadó-mérték elérésével összefüggésben Magyarország és hét másik tagállam számára az irányelv 2017. december 31-ig átmeneti időszakot engedélyezett.

Mivel Magyarországon az átmeneti időszak lejárta ellenére a cigaretták jövedéki adója még mindig az irányelvben megállapított küszöbérték alatt van, a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Budapest ellen az irányelv rendelkezéseinek megsértése miatt.

Ettől valószínűleg nem függetlenül, idén elkezdődött a cigarettadrágulás Magyarországon. A mostani adóemelés 130-150 forinttal növelheti egy doboz cigaretta árát.

Az, hogy a magyar kormány korábban miért nem emelte jobban a jövedéki adót, azt nem tudni, de köze lehet a dohány-kiskereskedelem 2012-es átalakításához és a nemzeti dohányboltok megjelenéséhez. Akkoriban erősen drágult a cigaretta és ha még ezt tetézik egy vaskos adóemeléssel, akkor lehet, hogy sokan (még többen) a feketepiac felé fordultak volna.

Forrás: Napi.hu

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
loading...
loading...
error: Content is protected !!