NATO-Oroszország háború: Nem várt helyen robbanhat ki

A következő orosz–NATO konfliktus gócpontjává az Északi-sarkvidék válhat – figyelmeztet Mikhail Komin geopolitikai szakértő. Az orosz költségvetésben megduplázták a térségre fordított kiadásokat, miközben Moszkva új katonai bázisokat épít és fejleszti nukleáris flottáját. A szakértő szerint Európának önálló stratégiát kell kialakítania, mielőtt a térségben kialakuló amerikai–orosz alku teljesen kiszorítaná a kontinens országait.

Az Ukrajna elleni háború után Vlagyimir Putyin az Északi-sarkvidéket tette meg legfontosabb stratégiai célpontjává

– jelentette ki Mikhail Komin, a Center for European Policy Analysis kutatója a L’Expressnek adott interjújában.

Az orosz költségvetésben az elmúlt öt évben megduplázták a térségre fordított kiadásokat, ami figyelemre méltó a háború és a magas infláció okozta gazdasági nehézségek közepette. Moszkva új kikötőket, ipari központokat és katonai bázisokat épít, valamint jelentősen fejleszti nukleáris tengeralattjáró- és jégtörő-flottáját.

Komin szerint ezek a lépések arra utalnak, hogy az Északi-sarkvidék Moszkva második számú prioritása lett a posztszovjet térség után.

A Kreml két fő ok miatt fordít kiemelt figyelmet az északi régióra:

• Az egyik a katonai dominancia elvesztésétől való félelem, amit az olvadó jégtakaró és a NATO terjeszkedése táplál. Oroszország nukleáris elrettentő képességének 60 százaléka északi vizeken állomásozik, így az északi tengeralattjáró-bázisok kulcsszerepet játszanak a védelemben.
• A másik aggodalom a gazdasági erőforrásokhoz kapcsolódik: az orosz földgázkészletek 80, az olajtartalékok 17 százaléka található itt, ám a szankciók miatt a kitermeléshez szükséges technológia nem hozzáférhető. Bár Kína segítségével Moszkva megpróbálja megkerülni a korlátozásokat, az orosz cégek évekkel el vannak maradva a tervezett fejlesztésektől.

Komin úgy látja, hogy az Északi-sarkvidék akár a következő orosz–NATO katonai konfliktus kiindulópontja is lehet, miközben Európában sokan Lengyelország vagy Moldova felől várnák az eszkalációt, a szakértő szerint a fő feszültségterület inkább a Barents- vagy a Balti-tenger térsége lehet.

A helyzet logikája hasonlítana az ukrajnai invázióéhoz: Moszkva megelőző csapást mérne, ha úgy érezné, hogy elveszíti stratégiai fölényét a Nyugattal szemben.

Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin északi érdekei különösen aggasztóak Európa számára. Komin szerint nem zárható ki, hogy Moszkva és Washington közös projekteket indítson az Északi-sarkvidéken, amiért cserébe az Egyesült Államok enyhíthetné a szankciókat. Ez Európa és különösen Kanada számára kedvezőtlen lenne, mert kiszorulnának a térség geopolitikai játszmáiból. Komin arra figyelmeztetett, hogy Európának önálló katonai stratégiát kellene kialakítania, akár az északi országok együttműködését (NORDEFCO) erősítve, valamint Indiával és Kanadával is szorosabb kapcsolatokat építve.

Az orosz–kínai viszony is feszültségekkel terhelt a térségben. Bár Oroszország egyre inkább rá van utalva Kínára a háború miatt, Peking saját érdekeit próbálja érvényesíteni, például a Jeges-tengeri Hajózási Útvonal nemzetközivé tételét. Moszkva ezt elutasítja, mivel nemzeti biztonsági tényezőként kezeli a régiót. A kínai jégtörőflotta építése és a sarkvidéki befektetési tervek emiatt komoly feszültségeket szülnek.

Komin szerint minél tovább tart az ukrajnai háború, annál inkább nő Oroszország függősége Kínától, ami előbb-utóbb új hatalmi egyensúlyt hozhat az Északi-sarkvidék geopolitikájában.

 

Portfolio