Sulyok Tamás lábon lövi magát?

Ha Sulyok Tamás nem írja alá az alaptörvény-módosítást, azzal megszegi a köztársasági elnöki kötelezettségeit.

Felállva tapsolt a Tisza frakciója, amikor a parlament hétfőn megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását. Ez Sulyok Tamás köztársasági elnöki tisztségének megszűnését is kimondja.

A 24.hu elemzése szerint Sulyok Tamás előtt három út áll: vagy aláírja az alaptörvény-módosítást, vagy tiltakozásul lemond, vagy pedig az Alkotmánybírósághoz fordul.

Az atv-nek Laczó Adrienn ügyvéd azt mondta: érdemi segítségre nem számíthat Sulyok Tamás az Alkotmánybíróságtól, mert alkotmánymódosítás esetében az AB tartalmi kérdéseket nem, kizárólag formai körülményeket vizsgálhat.

„Csak az az egyetlen törvényes lehetősége van, hogy öt napon belül aláírja. Ha nem teszi meg, akkor az olyan ok lehet, ami miatt elindítható ellene a megfosztási eljárás. (…) Amíg a megfosztási eljárás nem zárul le, az Országgyűlés elnöke gyakorolja a köztársasági elnöki jogokat, és mint az Országgyűlés elnöke, aki helyettesíti a köztársasági elnököt, azonnal aláírhatja ezt az alkotmánymódosítást, amivel Sulyok Tamás mandátuma azonnal meg is szűnik.”

Laczó Adrienn azt mondta: amennyiben Sulyok Tamás nem írja alá a 17. módosító csomagot, egy rendkívüli parlamenti ülés és a képviselők kétharmadának támogatása kell ahhoz, hogy a megfosztási eljárás elindítható legyen. Az ügyvéd szerint Sulyok Tamás nem tud időt húzni, még akkor sem, ha az esetleges kifogásait az Alkotmánybíróság vizsgálni kezdi.

„Azon nem változtat, hogy megfosztási eljárást el lehet ellene indítani, és ha elindul, akkor Forsthoffer Ágnes alá tudja írni az alaptörvény-módosítást, és akkor így is, úgy is a mandátuma meg fog szűnni. Ha ő nem ír alá egy törvényt, amit amúgy kötelessége lenne aláírni, azzal megszegi a köztársasági elnöki kötelezettségeit, és az alap a megfosztásra, tehát nem kell annak bűncselekménynek lennie.”

Laczó Adrienn biztos benne, hogy a Sándor-palota készít egy késleltető vagy megakadályozó beadványt, de arra nem lát esélyt, hogy az sikeres legyen.

Stánicz Péter alkotmányjogász szerint magát a megfosztási eljárást az Alkotmánybíróság folytatja le.

„Ha egy megfosztási eljárás elindul, akkor az Alkotmánybíróság mondhatja ki, hogy sértett-e alaptörvényt vagy sem. Ennek van egyébként jelentősége, és nem csak szimbolikus, de még ha arra is jut az Alkotmánybíróság, hogy Sulyok Tamás nem sértett alaptörvényt, visszahelyezésre már nincs igazából eszköz.”

Az alkotmányjogász szerint gyakorlatilag tehát már eldőlt Sulyok Tamás sorsa, Stánicz Péternek azonban van kritikája az alaptörvény-módosításról.

„Itt az a kérdés, hogy a jelenlegi köztársasági elnök esetében az ő korábbi magatartása megfelel-e az Alaptörvény szellemének és rendelkezéseinek, illetve hogy képes-e a nemzet egységét megtestesíteni, ugye ez az ő feladata igazából. A jelenleg alkalmazott alaptörvény-módosítási eljárásnál igazából indokolással nem találkozunk, pont azt nem tudjuk meg, hogy miért van erre szükség.”

Az atv kereste a Sándor-palotát, azt kérdezte, hogy aláírja-e a köztársasági elnök az alkotmánymódosítást, vagy pedig az Alkotmánybírósághoz fordul.

Válaszában a Sándor-palota mindössze annyit közölt, hogy a köztársasági elnök jogköreit és lehetőségeit az Alaptörvény szabályozza, az államfő pedig ennek megfelelően jár el.