Itthon

Szlávik János: el vagyok keseredve

Hirdetés

El vagyok keseredve, aggasztó a tendencia, jelentősen megnőtt a kórházba és az intenzív osztályra kerülők száma, ha ez a trend így folytatódik, jó darabig nem fogunk utazni sehova – mondta egy utazással kapcsolatos webináriumon Szlávik János infektológus, a Dél-pesti Centrumkórház főorvosa, aki nyárra még nem venne repülőjegyet. Szlávik szerint komolyabban kéne venni a karantént.

Az infektológus főorvost vakcina és utazás témában kérdezték a Weco-Travel webináriumán, de szóba került az ő beoltása, illetve a vakcinák közötti különbségek és az ezekkel kapcsolatos aggodalmak is. Szlávikot Pfizer-vakcinával immunizálták, amit fantasztikus oltásnak nevezett, ami erős immunválaszt vált ki nagyon pici antigénnel. Elmesélte, hogy a második adag beadása után jóval erősebb kézfájdalmat érzett, éjszaka izzadt és gyenge volt, de ezek a tünetek egy nap alatt elmúltak és csak azt jelzik, hogy a szervezet valamit „nagyon felismer és védekezik”.

Megerősítette, mindegyik vakcina jó arra, ami a legfontosabb, hogy ha az ember meg is fertőződik, ne kerüljön kórházba és ne haljon bele a betegségbe. Az oltásokkal élenjáró Izraelt említve kiemelte, ugyan a még be nem oltott fiatalok között sok az új fertőzött naponta, de az 50 százalék körüli átoltottság eredményeként drámaian csökken a kórházi betegek és a halott száma.

A fázis 3-as vizsgálatok befejezésének elmaradása miatt aggódókat Szlávik azzal nyugtatta, hogy az Ebolát is úgy szorították vissza, hogy még nem álltak rendelkezésre ezek az eredmények, szerinte most erre nincs idő, a legfontosabb a járvány megállítása.

Sem az orosz, sem a kínai vakcina miatt nincs ok aggodalomra – mondta Szlávik, a Szputnyikot az előzetes eredmények alapján engedélyezték, a kínai pedig hagyományos, évtizedes technológia, amiről úgy vélte, ha meglesz szerinte még senki által nem látott dokumentáció, és bevizsgálják, jól használható lesz.

Hirdetés

Aggasztónak nevezte viszont a mutánsokat, különösen a dél-afrikai és a brazil variánst, ami miatt mindenkit gyorsan be kellene oltani.

Szlávik szerint nemsokára oltásbőség lesz, azonban egyelőre nem ott tartunk, pedig a harmadik hullám miatt fel kellene gyorsítani a folyamatot, és enélkül nem is utazhatunk – tette hozzá az orvos.

A nemzetközi oltási könyvvel kapcsolatban fenntartásainak adott hangot. Komoly diplomáciai dilemmákhoz vezethet, hogy a szegényebb országok nem engedhetik meg maguknak a vakcinavásárlást nagy mennyiségben, de az is lehet, hogy szervezési hiányosságok miatt nem mennek az oltások egy országban, szerinte ezért nem lehet az adott állam polgárait büntetni. Egy ilyen kártya hamisítható is, nem véletlenül ódzkodik a világ egy nemzetközi oltási lapocskától – véli a szakember.

Mindemellett nincsenek standardok a védettség megállapítására, és komoly az esély arra, hogy az EU csak az európai gyógyszerhatóság  (EMA) által engedélyezett vakcinákat fogadta el igazolásként. Mindez nagyon bonyolulttá tenné a bevezetését. A PCR-teszthez kötött utazás a teszt érzékenysége miatt problémás, mert egy fertőzés után akár hónapokat is várni kell, mire negatívvá válik a teszteredmény.

A beharangozott magyarországi plasztikkártyáról úgy vélte, azzal várhatóan csak a védettséget lehet igazolni, hogy azt oltással, vagy a betegség átvészelésével szerezte valaki, illetve milyen vakcinával, azt nem.  Ha az országban majd csak azt engedik utazni, moziba, szállodába, étterembe, aki ilyennel rendelkezik, akkor megjön az emberek oltakozási kedve – jósolta Szlávik.

Hirdetés

A határok megnyitásról szólva elmondta, a járvány elején még bízott benne, hogy nyárra rendben leszünk, majd nyár végére tolta az időpontot.

De most teljesen el vagyok bizonytalanodva, inkább őszre teszem a nyitást, még nem vennék repülőjegyet nyárra – fejtegette az infektológus.

Szlávik nagyon erőseknek érzi az oltásellenes hangokat, jelenleg a lakosság 40-50 százaléka oltatna a szükséges 60-70 százalék helyett.

Az oltáselleneseket szerinte nehéz megcáfolni, mert mindig megtörtént eseményekhez, tényekhez kötik az állításaikat, csakhogy ezeknél nem igazolták az oltással való kapcsolatot. Példaként említette, amikor az oltásellenesek azt állítják, hogy valaki meghalt az oltás beadása után, csakhogy a százmilliós beoltottnál előfordul, hogy valaki meghal a vakcinázás után pár nappal, de korántsem biztos, hogy ehhez köze van az oltásnak.

Ne az oltástól féljünk, hanem a Covidtól, ami nagyon gonosz betegség, fiatal és egészséges emberek is kerülnek súlyos állapotba – hangsúlyozta Szlávik.

Megjegyezte, hogy a két oltás között is nagyon fontos vigyázni magunkra, mert meglepően sok az olyan eset, amikor valaki az első adag vakcina beadása után betegszik meg. A maszkot a vakcinázás után is hordani kell, nem azért, mert az illető fertőzne, amiről bebizonyosodott, hogy nem igaz, hanem azért, mert nem lehet így különbséget tenni az emberek között.

Kérdésre válaszolva igazat adott a vendéglátósoknak a nyitással kapcsolatban, szerinte megoldható lenne a távolságtartás és fertőzés megakadályozása működő egységekben is, ám ezek egészségpolitikai döntések – mondta.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy vélte, a korszerű oltások legalább 2 évig védenek, de pontosan még nem lehet tudni, hogy meddig tart a hatásuk.

Szerinte komolyabban kellene venni a karantént, az osztályán jelentkező maláriagyanús, vagy más egzotikus utazási betegségekkel jelentkezők növekvő számából látszik, hogy a magyarok most is utazgatnak távoli helyszínekre, Közép-Amerikába, Tanzániába, más afrikai országokba, még Dél-Afrikába is, ez nagy jövés-menés pedig nem tesz jót a vírusmutációnak és a behurcolásnak – figyelmeztetett az infektológus.

Arra a kérdésre, hogy vajon tanultunk-e valamit a járványból azt felelte, hogy hosszabb távon a spanyolnátha-járvány tanulságai is feledésbe merültek. A maszk, a fertőtlenítés, az egymásra való vigyázás talán velünk marad – tette hozzá, megjegyezve, hogy a jövőben jobban kell figyelni a távol-keleti állatról emberre terjedő betegségekre is.

Forrás: napi.hu

Hirdetés
loading...
loading...
error: Content is protected !!