Zelenszkij az USA háta mögött eladta a briteknek a ritkaföldfémek bányászati jogát
Nagy valószínűséggel amerikai–brit titkos megállapodás született az ukrajnai ritkaföldfémek kibányászásáról
Zelenszkij az amerikaiak háta mögött a briteknek adta el az ukrajnai ritkaföldfémek bányászati jogát. De tudjuk: „Senki sem szolgálhat két úrnak”. Ez az ukrán elnöknek sem sikerülhet, hogy hazája ásványkincseinek kitermelését brit és amerikai vállalatok végezzék egyszerre. Zelenszkij addig variált, míg végül nem volt más választása, minthogy hisztis jelentet rendezzen a Fehér Házban, azért, hogy kirúgják, és ezzel időt nyerjen.
Bebizonyosodni látszik az a feltevés, hogy Zelenszkij szándékosan okozott botrányt február végén a Fehér Házban. Az ukrán elnöknek borítékolni kellett, hogy ha az Ovális Irodában a sárga földig lehordja az Egyesült Államok elnökét és alelnökét, akkor a dolgok nem végződhetnek másként, mint ahogy az történt, vagyis kirúgják.
De miért volt szüksége erre a színjátékra az ukrán elnöknek? A tervek szerint ugyanis Trumpnak és Zelenszkijnek a tárgyalások után alá kellett volna írni egy szerződést az Ukrajnában található ritkaföldfémek kibányászásáról. Az ukrán elnök botrányos viselkedése azonban ezt lehetetlenné tette.
Az eredeti elképzelés szerint tengerentúli cégek finanszírozták volna a bányászati munkálatokat, de az üzletből Kijev is szép hasznot húzott volna.
Trump többször is kijelentette, hogy hazájának szüksége van ezekre a ritka ásványi kincsekre – például grafitra, uránércre, lítiumra, berilliumra, mangánra, galliumra, cirkóniumra, nikkelre stb. – amelyek globálisan csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre.
Csakhogy előzőleg már olyasmi történt, ami aláásta Ukrajna lehetőségét arra, hogy az amerikaiakkal megkösse a tervezett szerződést. Nevezetesen arról van szó, hogy Kijev a tavaly novemberi amerikai elnökválasztás eredménye után pánikba esett.
Donald Trump győzelmével bizonytalanná vált a tengerentúli támogatás, és mint láttuk, Zelenszkij félelme nem volt alaptalan.
Tenni kellett valamit, hogy Ukrajnának legyen valamilyen hátországa. Zelenszkij ezért London felé fordult, és viszonylag gyors tárgyalási sorozat után megállapodtak, hogy a két ország – a katonai együttműködést leszámítva – a gazdaság szinte minden területére kiterjedő, száz évre szóló stratégiai együttműködési szerződést köt egymással.
Ebbe a megállapodásba tartozott bele az ukrajnai ritkaföldfémek kibányászásának programja is. Mindenről a Declassified UK portálon Mark Curtis, az oldal társigazgatója hosszas elemzést publikált.
Nagy Britannia már jóval a mostani konzervatív kormány hatalomra kerülése előtt, a brit gyarmati múltban gyökerező gondolkodás révén, határozott lépéseket tett, hogy megszerezze Ukrajna ásványi kincseit. Az akkori munkáspárti kabinet kereskedelmi minisztere, Nusrat Ghani 2023-ban és 2024 első felében legalább tíz üzleti megbeszélést tartott az Ukrajnában található kritikus ásványok témakörében. Olyan nagyvállalatok képviselői jelentek meg ezeken a megbeszéléseken, mint a például Rio Tinto, amely egy brit–ausztrál multinacionális cég, a világ második legnagyobb fémipari és bányászati vállalata.
A tárgyalások célja az volt, hogy az Egyesült Királyság kizárólagos jogokat kapjon az Ukrajnában lévő ásványkincsek kibányászására. Mindez abból a felismerésből táplálkozott, hogy „az Egyesült Királyság nem engedheti meg magának, hogy sebezhető legyen az ilyen stratégiai jelentőségű ásványi kincsek beszerzése terén”.
Kijevben és Londonban egyaránt tudták, hogy nem lesz könnyű dolguk Trumppal, de akkor még nem volt teljes mértékig kidolgozott az ismét megválasztott amerikai elnök konkrét elképzelése a ritkaföldfémekkel kapcsolatban.
Nagy Britannia és Ukrajna biztosra ment, mert a fent említett stratégiai együttműködési szerződést Trump beiktatása előtt írták alá. A brit kormány hivatalos oldalán, a Gov.UK-n közzétett megállapodás alatt a 2025. január 16-dikai dátum szerepel, vagyis Trump beiktatása előtt négy nappal az ukrán–brit megállapodás hatályba lépett.
Nagy kérdés, hogy az újonnan felálló republikánus adminisztráció miért nem reagált erre az információra? A választ lehet, hogy soha nem fogjuk megtudni.
Tehát Zelenszkij úgy érkezett az amerikai fővárosba, hogy egy hasonló szerződést kellett volna aláírnia, mint amilyet már hat héttel korábban a britekkel kötött. Vagyis a bányászati jogokat az amerikaiaknak is el kellett volna adnia, miközben a briteknek már kizárólagos jogaik voltak a kitermelésre.
Zelenszkij a vita elmérgesedését választotta megoldásnak, hiszen így ellehetetlenítette az ukrán–amerikai megállapodás aláírását. Azt mégse mondhatta, hogy már a britekkel megállapodott az ásványkincsek bányászatáról.
Tény viszont, hogy időt nyert, majd kicsit később Kijevben azt nyilatkozta, hogy megköti az Egyesült Államokkal a bányászati szerződést, miközben a britekről mélyen hallgatott.
Van az egész történetben egy csavar. Trump nagy hirtelen engedélyezte, hogy Ukrajna ismét kapjon amerikai katonai segélyeket, és hozzájárult a hírszerzési adatok megosztásához is. Tegyük mindehhez hozzá, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök Zelenszkij fehér házi nagyjelenete előtt egy nappal Washingtonban találkozott Trumppal.
A helyzet akkor már úgy állt, hogy az amerikaiak csak a briteken keresztül – a bányászati kizárólagos jog miatt – férhetnek hozzá az ukrajnai ritkaföldfémekhez.
Valaminek történnie kellett a háttérben. Nagy valószínűséggel amerikai–brit titkos megállapodás született.
Magyar Hírlap
