A litván elnök is kimondta azt, amit Kijevben nem szeretnek hallani
Ukrajna biztosan a NATO tagja lesz, de nem valószínű, hogy erre a háború vége előtt sor került – szögezte le Gitanas Nauseda litván elnök a Deutsche Welle német közszolgálati médiának adott interjújában.
„Túl nehéz lenne. Tisztában vagyunk ezzel, és az ukránok is tudják ezt. Tovább kell lépnünk a gyakorlati szakaszba, meg kell határoznunk a következő lépéseket” – fogalmazott az államfő. Nauseda ugyanakkor abban bízik, hogy a NATO következő, júliusban a litván fővárosban, Vilniusban megrendezésre kerülő csúcstalálkozóján már egy konkrét menetrendet tudnak elfogadni – erről már az olasz La Repubblica napilapnak adott interjújában beszélt.
A litván elnök szerint az elmúlt évek egyik legbonyolultabb témája a szövetségen belül Ukrajna tagsága lesz. A NATO szabályzata egyébként is kimondja, hogy háborúban álló országgal nem lehet bővíteni a tagok listáját.
Nauseda a katonai szövetség kapcsán arról is beszélt, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a tagállamok GDP-jének két százalékát kell kitennie a védelmi kiadásoknak. A litván elnök azonban úgy látja, ennek az értéknek az alapvonalnak kellene lennie, nem pedig a „plafonnak”. Hangsúlyozta, Litvánia célja, hogy védelmi kiadásait a GDP 2,5-3 százalékára emelje. A háború kapcsán arról is beszélt, Kirill orosz pátriárkának az Európai Unió szankciós listáján van a helye.
Mindkét interjú során szóba került Kína is, mely igyekszik közvetíteni Kijev is Moszkva között, ám Nauseda szerint Peking szerepe nem túl hiteles addig, amíg hivatalosan el nem ítéli a háborút.
– Eddig nem láttunk és nem is hallottunk semmit a háború elítéléséről – bírálta Nauseda Kína politikáját.
Hozzátette: „mindaddig, amíg Kína habozik egyértelmű álláspontot képviselni ebben a kérdésben, nagyon nehéz elhinni, hogy hiteles közvetítő lehet ebben a konfliktusban”. Nauseda fontosnak tartja, hogy mindenki számára világossá váljon, Peking „Oroszország oldalán, vagy a szabályokon alapuló nemzetközi rend oldalán áll-e”. Kína és Litvánia között 2021 novembere óta feszült a viszony, akkor nyitotta meg ugyanis nagykövetségét Tajvan Vilniusban. Válaszul a kínai vezetés szankciókat vezetett be litván tisztviselőkkel szemben, valamint korlátozta a balti ország exportját is.
(MN)
